A tervem befuccsolt.Niall jobbnak látta,ha nem beszélgetünk.A táborozók közül ma mindenki hazamehetett,de én nem tettem.Egyedül maradtam kemény fél napig.Klassz mi?Most randalírozhatnék a tábor egész területén,de ehelyett csak a párnámat áztatom a könnyeimmel.Végre egy nap,amikor nem kell véka alá rejtenem az érzéseimet.A mackóm otthon maradt,és hiányzik.
A telefonomért nyúltam,és idegesen pötyögtem egy rövid sms-t annak aa személynek,akitől a megváltást várom:
"Találkozzunk abban a táborban,ahová közösen jártunk.Tudom,hogy itt vagy Londonban!Kérlek..Szükségem van rád!"
"Találkozzunk abban a táborban,ahová közösen jártunk.Tudom,hogy itt vagy Londonban!Kérlek..Szükségem van rád!"
Pár órával később a tábor kapujában állt ő.Az alatt a pár év alatt,mióta nem láttam,sokat változott.Sokkal férfiasabb lett.Az a kisfiú,akit megismertem és szerettem,mostanra kész férfivá nőtt.Szélsebesen borultam a nyakába,és úgy szorítottam az "idegent" mintha az életem függne tőle.
-Hiányoztál!
-Megfojtasz.És te is nekem.Nagyon.Minden nap gondoltam ám rád.-borzolta össze a már így is kócos hajamat.-És miért is kellettem neked?
-Te fiú vagy ugye?-kérdeztem tőle a valószínűt
-Eddig az voltam.Az,hogy most az vagyok-e az csaj rajtad múlik.Ha lelkizni kell,akkor Brooklyn-t hívd ne engem.
-Nem,te kellesz nekem!-megfogtam a kezét,és bevonszoltam a kis faházba,ahol a következő 8 hónapot kínkeservesen fogom eltölteni.Leültettem az egyik ágyra,és vele szemben helyet foglaltam.-Az a helyzet,hogy szerelmes vagyok.
-Te?Most viccelsz.Szerelmes?Figyelem!Michelle Noel szerelmes egy hím egyedbe!
-Kussolj már!-fogtam be a száját-Igen szerelmes vagyok.Talán baj?
-Nem,dehogy.De minek kellek én?
-Te érted a fiúkat.Mit jelent az,hogy mondjuk kemény 2 hétig jártunk egymással,és egy kis titkom van,amit nem mondtam el,helyette egy idióta kotyogta ki,ami miatt megutált,és már beszélni sem beszél velem?Na?-hadartam
-Lassabban már.Nem tudlak követni.Szóval jártatok,de mással kavartál,így megutált?
-Miből veszed,hogy mással kavartam?
-Látom rajtad,meg ki is nézem belőled.Ki akarsz törni az apuci pici lánya kifejezésből.Ne is hazudj nekem.Ismerlek.
-Jó,igen ez volt.És...te...Na,választ kérek.-nyaggattam a fiút,akinek arcvonásaiban önmagamat láttam.
-Hát.Nem tudom.Szerintem beszéljetek erről,mert így csak önmagatokat pusztítjátok.Szeretlek,és tudod,hogy az igazat mondom neked.De ha ezt te basztad el,akkor neked kell helyre tenned.Kezd mondjuk azzal,hogy bocsánatot kérsz,és bebizonyítod,hogy igenis szereted.A többi pedig a jövő zenéje.
-És ha az már megvolt?
-És nem szól hozzád?Akkor kell neki egy kis idő.Hagyd gondolkozni.
-Hagytam.Lassan 4 napja nem szól hozzám.
-Akkor az baj.Akkor azon gondolkozik,hogy ő mit baszott el.
-Ajjajj..Pedig ő semmit,csak ééén.-morogtam magam elé bámulva
-Na,én most lépek.Szerintem hívd fel!Beszélgess vele!-mondta a fejemet simogatva,majd a homlokomra nyomott egy nyálas puszit és köszönés nélkül elment.Gyűlölöm Alexet amikor ilyen.Nem is erre tanították a szülei.Mindig köszönnünk kellett mindenkinek,de minek?
Ahogy mondta,felhívtam,de csak a rögzítője kapcsolt.Nyolc üzenetet hagytam neki,hogy hívjon vissza.
Estére már feladtam a keresgélést.Unalmamban már a dombra sétáltam,és a hidegben a csillagokat bámultam.
-Sohasem unod meg?-kérdezte a messziről jött "idegen"
-Te mutattad.És szeretem őket.Közelinek tűnnek,de mégis messze vannak.Ha kinyújtom a karomat,akkor.....nem,akkor sem tudom megfogni őket.
-Bolond vagy.-ült le mellém
-Te hogyhogy nem mentél haza?Hiszen lehetett volna.
-De nem akartam.Bementem a városba,szétnézni,aztán meguntam és visszajöttem.
-És pontosabban miért nem mentél haza?A szüleidnek biztosan hiányzol.
-Elvannak nélkülem is.Ha eddig nem hiányoztam nekik,akkor majd ezután kezdek hiányozni?
-Jó neked,hogy így vélekedsz.Én mindent megtennék,hogy lássam őket,és nemcsak képeken.
-Akkor miért nem mentél haza?
-Ömm...ez más dolog.-elpirultam,és idegességemben az ujjaimat kezdtem tördelni.
-Na,mondd csak.Miért nem mentél haza?
-Mert...Mert...Gondolkozni akartam,amit otthon nem tudok megtenni.Meg találkozóm volt valakivel.
-Áá,szóval már pasizol?
-Igen,ha Alex a pasimnak mondható.
-Na szép.Szenvedek,te meg bepasizol.Nem is értelek.
-Ne húzd fel magad.Te nem szólsz hozzám,akkor meg...-folytattam volna,ha nem tapasztja be a számat az ő szájával.Csókunk nem tartott sokáig.Viszont abban a kis csókban ott volt minden fájdalom,bánat,szeretet és gyűlölet.-Alex az öcsém.-vallottam be.Nem akartam,hogy megtudja,de éreztem,hogy nem árul el annak ellenére sem,hogy mit tettem.
-Öcs...Neked van egy öcséd?Róla miért nem beszéltél?
-Mert nem lakik velünk.Van,de még sincs.Ez olyan,mintha lenne egy kutyád,de elveszett és azt mondanád,hogy nincs.Nálunk éppen ilyen Alex.Van,de nincs.
-Mikor..vagyis...mióta nem lakik veletek?
-Úgy 9-10 éve.
-És csak most keresett meg?
-Nem.Én kerestem,de eddig is tartottuk a kapcsolatot.De kérlek ne mondd el senkinek.Ez olyan dolog,amiről nem szívesen beszélek.
-Persze.Megbízhatsz bennem.És lehet egy utolsó kérdésem.
-Persze.
-Miért ment el?
-Őőőő..-most valljam be,hogy apánk állandóan foltosra vert minket?-Hát...a család...lényegtelen.Az a fontos,hogy él és virul.-mosolyogtam rá
A csillagok bámulását hamar meguntuk,így visszaballagtunk a faházba,ahol Zayn tárt karokkal várt minket.
-Te?Hogy kerülsz ide?
-Én?Inkább te.Vagyis ti.
-Hali skacok!-toppant be Louis,mögötte Harry és Liam
-Na jó,mi folyik itt?
-Gyere velünk!-Louis megfogta a kezemet,és kirángatott a meleg házból.Egyenesen a tábortűzhöz vezettek,ahol egy farönkre ültettek.
-Ééés most Miss Noel,fogadja sok szeretettel a One Direction produkcióját-parodizált Louis.
Idétlenül viselkedtek a tűz körül,de nem is érdekelt,hisz rettenetesen aranyosak voltak.A kis csapat egyszerre kezdett üvölteni,valami-állításuk szerint ősi indiai nyelven-esőcsalogató dalocskát.A dalnak semmi hatása nem volt,viszont mikor már feladták,hogy valaha is lesz eső,láss csodát,eleredt az eső.Gyorsan visszaszaladtunk a faházhoz,aminek az ajtaja be volt zárva.
-Kinél van kulcs?-néztem körül,de senki sem adta a kezembe a kis micsodát.-Ne szórakozzatok.Kinél van?
-Nincs kulcsunk.
-Basszus.Szarrá ázik a hajam.-nyávogott Harry
-Mindjárt.-mondtam,majd a hajamból kiszedtem az egyik hajtűt,és megbuheráltam a kulcslyukat
-Szerinted ez működik?-értetlenkedett Liam
-Ha a filmekben műkszik,akkor itt is fog.
-De az csak film,ez meg a val...-kezdett volna prédikálni,de az ajtó kinyílt.
-Na?Még most is kételkednél?
-Nem,de megfagyok.-röhögött a képembe(?) majd beszaladt a meleg kis szobácskába,és bevágódott az ágyába,és azon nyomban el is aludt.Mi is követtük a példáját,bár én nem az ágyba feküdtem,hanem a földre.
-Hé..pssssz!-hajolt le hozzám Zayn-Fázol?
-Kővé fagyok.
-Gyere ide!-emelte fel a takarót,én pedig hipergyorsan bújtam be mellé,és azonnal el is aludtam.
VÉLEMÉNYT KÉRNÉK!♥ Ki mit szól ahhoz,hogy Michelle-nek van egy öccse?2 komment és érkezik a következő!
Inkább bátyóra tippeltem volna, mert olyan védelmező típusú szereplő. Várom a kövit :)
VálaszTörlésHuhh...Na erre mit mondjak? :DD Egszerűen szuper!! Én is bátyra tippeltem volna :DD Sürgősen hozd a következőt :))<33
VálaszTörlés