48

Nem csalódtam benne.Négy perc múlva hangos trappolásra lettem figyelmes,ami nem csöndesedett a szobaajtóig.Hangosan dörömbölt az ajtón,míg be nem engedtem.Igaz nem hagyta abba a "kopogást" ,így a homlokomat verte szét.

-Tudsz róla,hogy imádlak?-kérdezte hatalmas vigyorral a képén

-Mi kéne ha volna?-mentem utána szem forgatva,és leültem vele szemben,a földre.

-Semmi.A laptop?

-Ott-mutattam a mögötte szunnyadó tárgyra,amit hamar az ölébe kapott,és idegesen nyitotta fel.

-Jéé,ez én és teee?De cuki vagy!-simogatta a képernyőt

-Louis!Ne csináld már ezt.Ez már gáz.-nyávogtam,és szétterültem a földön.

-Te meg állandóan hisztizel.Az is gáz,nem gondolod?

-Lennél együtt Niall-el.Megtudnád milyen érzés.-morogtam,és a plafonon lévő repedést követtem a szemeimmel.-Megőrülök itt.Szeretnék egy kicsivel nagyobb szabadságot kapni,nem csak egy napot.Az nekem kevés.Olyan sok dolgot kéne csinálnom,de ezek egy napban nem teljesíthetőek.

-Hát,csak rosszul kell énekelned.

-Meg hülye leszek.Tudod mennyi energiát fektettem abba,hogy itt legyek?Túléltem egy tábort,túljutottam a mentorok házán,a válogatón és mindenen.Már majdnem a célban vagyok,csak még egy kicsit kell hajtanom.Azután egy évre elutazok Tájföldre,hogy kipihenjem magam,és aludjak.

-Khmm...azt a tábort nem élted túl.Hazamentél.

-És?Túléltem három hónapot,vagy mennyit.De a versenyben igazam volt.-kacsintottam rá-Na mit keresel?

-Ja,mutatni akartam valamit,de előtte kérni szeretnék valamit.

-Mi lenne az?-ültem le mellé,és idiótán a szemébe néztem

-Először is,ne bandzsíts,szemüveges leszel,vagy leragasztják a szemed.

-Attól is ugyanolyan bandzsi maradsz,mint amilyen voltál.Tudom.

-A másik,hogy ne akadj ki ezen,mert nem igaz.Okés?

-Mutasd már mi az...-nyaggattam.A fiú bőszen pötyögte be a nevemet a keresőbe,és a találatokra felcsillant a szemem-Az...az egy rajongói oldal?Mutíííííííí...-böktem a képernyőre.

-De ez cseh.

-És?Mit érdekel?Én vagyok a témája.

-Ahh..inkább ezt nézd meg!-fordította felém a gépet.A képernyőn egy nem épp kedves cikket pillantottam meg.-De ne akadj ki ezen.

-Ez nem igaz.-motyogtam.Teljesen hidegen hagynak az utálkozó cikkek.

-De...ebben azt írják,hogy pornózol.-akadt ki teljesen.Nem értem,miért?

-És ki az a barom,aki ezt elhiszi?Mert én nem,és akik kedvelnek,azok sem.Aki meg utál,az ennyivel gazdagabb lesz.

-Te nagyon hülye vagy.

-Erre csak most jöttél rá?Szívem,születésem óta  hülye vagyok.

-Jó,de két évesen még csak a pelenkával ismerkedtem,ami kacsás volt,és illatos.

-Pff...

-Mi van?Karácsonyfa illatú volt.

-Ilyenekre emlékszel?

-Ja.Meg arra is,hogy amikor homokoztam a lapátot a pelenkába dugtam,és én voltam....RAMBÓÓÓÓÓ!!This is RAMBOOOO!!-üvöltötte.A könnyeim ezresével potyogtak,olyan jót röhögtem rajta.Amikor befejezte,higgadtan mesélt tovább.

FÉL ÓRÁVAL KÉSŐBB*

-És azt már mondtam,hogy a hajómat a fürdőkádban szedtem darabokra,és a műanyag elvágta a combomat?-kérdezte kíváncsian

-Nem.Mesélj!

-Szóval.Négy éves voltam,amikor anyu egyszer elvitt fürödni,és megjegyzem,hogy nem akartam,hogy velem jöjjön,mert már nagy fiú voltam,és nem szerettem,ha egy nőszemély lát engem mezítelenül.Szóval bevitt a fürdőszobába,a kád tele volt vízzel.Békésen játszottam a kis hajómmal meg a kacsámmal hajócsatásat,amikor egyszer megrepedt a hajóm,és elsüllyedt.A kacsát kivágtam a kádból,és üvöltöttem,aztán mérgemben széttörtem a kishajót,és a darabkái elvágták a combomat.Nagyon vérzett,amúgy nem,és annyira ügyes voltaaaaam.

-Elhiszem.

-És azt meséltem,hogy...

-Louis!Kérlek,ne kínozz a gyerekkori emlékeiddel.

-Akkor mit szeretnél tudni?

-Mondjuk azt,hogy mit is szerettél volna mondani?

-Hát azt,hogy milyen jó gyerek voltam.Azt elmeséltem már,hogy amikor megtanultam biciklizni,megsérült a könyököm és nem kellett suliba mennem?

-Nem,de azt hiszem el fogod mesélni.-nem is csalódtam benne.Elmesélte,hogy mi történt vele,én közben kényelmesen,ülve elaludtam.

-Mich!Ébredj!-lökött meg,de nem ébredtem fel,inkább eldőltem,mint egy zsák krumpli-Ééég a ház!-visította,de erre sem reagáltam-Megcsókollak.

-Hajrá.-morogtam,és aludtam tovább.A következő dolog,amire már én is felkaptam a fejem,az az volt,amikor Louis a száját megéreztem a számon.Kis hezitálás után viszonoztam,de nem is kell mondanom,hogy ebből nem lesz szerelem.

-Most már felébredhetnél,mert kezdek megőrülni.Vagy kivágjalak az ablakon?

-Kössz,nem.Éhes vagyok.Jössz?

-Naná.Kilyukadok.

-Idióta.

-Majom.

-Te gorilla.

-Héé,é az evolúcióval együtt fejlődtem.

-De Spártánál lemaradtál.-fordultam hátra a konyhaajtóban

-Nem is.

-De is.

-Nem is!Te meg akkor a kínaiaknál.Tényleg,egy kicsit hasonlítasz a kínaiakra.

-Imádom a kínait.Sok riszt eszek,és sokszor voltam már Kínában.

-És milyen?

-Sok az egyforma ember.

-Nem mondod?-akadt ki

-Dee.Apa,anya,kishúg,kisöcsi.Mindegyik egyforma.

-És honnan tudod,hogy nővel vagy férfival beszélgetsz?

-Ezt most komolyan kérdezed?

-Aha.

-Ne tedd.Makarónit?-kutattam a hűtőben.

-A-a...mást.

-Nincs más.Bazsalikom meg petrezselyem.Egyed ha a nyúltápra  vágysz.

-Nem kössz.

-Hali,nép!Mi a helyzet?-rontott be a konyhába Amy,de amint meglátott engem,lehervadt a mosoly a képéről-Te mit keresel itt?

-Inkább te.Nem tették még ki a szűrödet innen?

-Neked kéne elmenned innen.

-Te vagy közelebb az ajtóhoz.-biccentettem az ajtó felé.A homlokomra meg az volt írva,hogy KÍVÜL TÁGASABB.

-Tudod,amilyen kedvesnek tűnsz a TV-ben,olyan hárpia vagy ha nincsenek kamerák.

-Csak szerinted nincsenek.-vigyorogtam gonoszul-És ha megtudják,hogy itt vagy,bajod lesz,és nem kicsi.Szóval szerintem most menj el,mielőtt nyolc monoklid lesz a bal szemed alatt.

-Megverik?-kérdezte idegesen Louis.

-Majd én-röhögtem.

-Még megbánod,hogy kinyitottad a szádat.-fenyegetett,majd kivette a kezemből a tányért,és elment.

-Húú,de félek.-grimaszoltam utána,de ezt nem láthatta.-Utállak te r...-ordítottam,de a végére Louis befogta a számat...

Hát ennyi.Köszönöm az előzőhöz érkezett kommenteket.Igazán hálás vagyok értük!♥ Remélem ehhez is érkezik legalább kettő,ha több,annak még jobban fogok örülni*.* Szóval kommentelésre fel!!