
-Kisasszony,kérem ne hisztizzen.Nem mehet be és kész.-ragadta meg a karját a kétajtós szekrény,és kirángatta a lányt az étterem elé.-És meg ne próbáljon bejönni.
-Elnézést.Uram.-bökte meg a vállát a szöszi,mire a négy méter magas óriás megfordult,és lenézett az ír fiúra,aki sokkolva állt ott,akár egy villanypózna.
-Mondjad törpe.
-Engedd már be.Tudod,Niall Horan vagyok,és szeretném ha beengednéd.
-Oké.Akkor menjen,de ez volt az utolsó alkalom.Világos?
-Mint a sötét éjszaka.-intettem neki,és végre bemehettünk a kellemes melegre.Az egyik távoli asztalt foglalta le Niall-vagy azért,mert ezt akarta,vagy mert csak ez volt,nem tudhatom-így odasétáltunk,és ő udvariasan leültetett minket.A pincér kihozta az étlapokat,én pedig gyorsan átfutottam.
-Akkor ehetünk fagyit?-csapta le az asztalra a szőke az étlapot,és már hívta is a pincért.Kikérte a három extra nagy fagyit,és amíg vártunk,mesélt magáról.
-De Niaaaaalll-kezdtem nyávogni halkan-Már kívülről fújjuk az életed.
-De vannak még olyan dolgok,amikről még ti sem tudtok.
-Na mondj valamit.
-Imádlak.-nézett mélyen a szemembe
-Ezt eddig is tudtuk.-forgatta a szemét Audrey
-Niall?!Niall Horan?-lépett az aszal mellé egy barna hajú lány.Olyan 20 éves lehetett,ha nem tévesztenek meg a szemeim.Gyönyörű hosszú haja volt,barna szeme,és egyszerűen tökéletesen festett.
-Amy?Mit keresel itt?Gyere,ülj le!Lányok,ő Amy,Amy,ők a lányaim.Audrey Hempton és Michelle.
-Sziasztok.Már sokat hallottam rólatok.-nyújtotta a kezét,és amikor hozzám fordult,értetlenül bámultam a csontos ujjait.-Neki mi baja?-kérdezte fintorral az arcán,mire,mint egy csendes őrült,felálltam az asztaltól,és elhagytam az éttermet.Hazamentem,és amint beértem a szobámba,összeestem.Halkan zokogtam,nehogy felébresszem a lakókat,de ez nem sikerült.Egy egyed nyitotta rám az ajtót,akire rámeresztettem kisírt szemeimet,és idegesen tettem fel neki egy kérdést.
-Te ugye szeretsz engem?-mire a kérdés végére értem a hangom elcsuklott.Nem válaszolt semmit,csak mellém guggolt,és szorosan megölelt.
-Mindennél jobban szeretlek.-suttogta a fülembe-De mosakodj meg,mert úgy nézel ki,mint egy ázott panda.-kijelentésére elnevettem magam-Látod,sokkal jobb,ha mosolyogsz,és boldog vagy.Tudod mit?Felzabáljuk az összes fagyit,amit a hűtőben találok oké?
-Ühümm..-bólogattam egy kis mosollyal az arcomon
-Fürödj le,vakard le magadról azt a sok kencét,addig én kibányászom a frigóból a fagyit.
-Oké.-motyogtam.A fiú kiszaladt,de az ajtóból még visszafordult,én pedig ismét szólásra nyitottam a számat-Köszönöm.
-Nincs mit.Na,haladj,mert megeszem egyedül.
-Igenis.-ugrottam fel,és a fürdőbe siettem.A tükörbe néztem,és mosolyogva vettem tudomásul,hogy komolyan olyan vagyok,mint egy panda.Gyorsan letusoltam,és a pizsimbe belebújva,lerohantam a nappaliba,ahol már önelégült vigyorral terpesztett drága Zayn barátom a kanapén.
-Már azt hittem belefulladtál a zuhanykabinba.
-Haha..nagyon vicces vagy.
-Sokkal szebb vagy vakolat nélkül.-simogatta a fejemet
-Köszönöm.-pirultam el-Mit nézünk?Ugye valami horrort?
-Twilight
-Ne őrjíts meg azzal a baromsággal,mert vagy kiváglak az ajtón vagy felvágom az ereimet..Twilight?
-Akkor mit akarsz megnézni?
-A kaszást,szerinted mit?
-Vagyis a texasi láncfűrészest?
-Azon csak röhögök.
-Sikoly?
-Baromság.
-X-Cross?
-Jöhet-adtam meg magam,és bevágódtam a kanapéra.A kezembe vettem az egyik bödönt és kézzel kezdtem kiszedni a jeges finomságot,amitől megáll az agyi működésem,és le sem lehet lőni vagy nyolc napig,de nem érdekes.A film felénél elaludtam,de egy fényes izére felriadtam.
-Olyan cuki vagy-nyávogott,és a képembe nyomta a telefonját,amin szerény személyemet véltem felfedezni,amint a félhomályban döglődik.
-Neee-hisztiztem
-Nem teszem fel Twitterre ha megteszel nekem egy szívességet.
-Ki vele.
-Csókolj meg.
-Akkor tedd fel a webre.
-Naaa,nem szeretsz?
-Mit szívtál?
-Levegőt.És a parfümödet.
-És mit ittál?
-Kólát meg narancslevet,és vizet és kólát és narancslevet.Ja az már volt.Szóval narancslevet meg vizet és kólát,ami összekeveredett a hasamban,és mindjárt....kijön.Pisilnem kell.
-És mi tart vissza?
-A hányinger.
-Gratulálok.Nem foglak istápolni,el se várd.
-Nem is kell,de ha megcsókolsz jobban leszek.
-Ki csókol meg kit?-jött be az ajtón Audrey,mögötte Niall és Amy(?) ölelkezve
-Ez miért van itt?
-Ja?Ma itt alszik.
-És minek?
-Mert kíváncsi.
-A szabály negyedik pontja kimondja,hogy...
-Te megtanultad azt a szart?Minek?
-Hogy tudjak érvelni ha valami baromságot csinálsz.Küldd el te,mert ha én teszem,akkor fájni fog neki.
-Nem félek tőled.-mért végig a barnaság,és tekintete megállapodott az arcomon
-Pedig jobban tennéd-vontam fel a szemöldökömet
-Verekedni akarsz?
-De harcias lettél.
-Na gyere ki...
-Megy a halál,de ha ott jársz,csukd be magad után az ajtót.
-Szóval így?
-Így.És még úgy is jó lesz,persze miután elmentél a bánatba.Szóval?Nem akarok sokáig várni,mert álmos vagyok.Ha szeretnél,akkor az ablakon is távozhatsz,de azon segítséggel,és nem innen,a nappaliból,hanem fentről,a szobánkból.Választhatsz.Két lábon,vagy megtapasztalhatod,hogy milyen szállni az érzéssel.-hadartam.
Kis hezitálás után Niall mellé lépett,és megcsókolta,amit döbbenten néztem végig.Már meg sem lepődök ezen.Miután végeztek-ami nem két perc volt-a lány még egy utolsó "dögölj meg" nézést küldött felém,majd Niall-nek intézett még egy pár szót.
-Akkor holnap cicám.Addig felhívsz?
-Fel.
-Elmennél végre?-csattantam fel.A lány kapcsolt,és hangosan becsapta maga mögött az ajtót.Szúrós szemekkel néztem a szőkére,de egy szót sem szóltam.Farkasszemet néztem vele.
-Megmagyarázom.
-Megint?Kössz,nem vagyok rá kíváncsi.Megyek aludni.Majd holnap,vagy azután,vagy azután vagy talán soha,megmagyarázhatod.Oké?Jo'cakát!-intettem,és felmentem a szobámba,ahol igaz nem a saját ágyamba,de bevetettem magam,és elaludtam.
Hát ennyi lett volna.Véleményeket kérek erről a Niall-Amy dologról.És persze tippeket,hogy mi lesz a folytatásban.2 komment és érkezik a következő!
-De vannak még olyan dolgok,amikről még ti sem tudtok.
-Na mondj valamit.
-Imádlak.-nézett mélyen a szemembe
-Ezt eddig is tudtuk.-forgatta a szemét Audrey
-Niall?!Niall Horan?-lépett az aszal mellé egy barna hajú lány.Olyan 20 éves lehetett,ha nem tévesztenek meg a szemeim.Gyönyörű hosszú haja volt,barna szeme,és egyszerűen tökéletesen festett.
-Amy?Mit keresel itt?Gyere,ülj le!Lányok,ő Amy,Amy,ők a lányaim.Audrey Hempton és Michelle.
-Sziasztok.Már sokat hallottam rólatok.-nyújtotta a kezét,és amikor hozzám fordult,értetlenül bámultam a csontos ujjait.-Neki mi baja?-kérdezte fintorral az arcán,mire,mint egy csendes őrült,felálltam az asztaltól,és elhagytam az éttermet.Hazamentem,és amint beértem a szobámba,összeestem.Halkan zokogtam,nehogy felébresszem a lakókat,de ez nem sikerült.Egy egyed nyitotta rám az ajtót,akire rámeresztettem kisírt szemeimet,és idegesen tettem fel neki egy kérdést.
-Te ugye szeretsz engem?-mire a kérdés végére értem a hangom elcsuklott.Nem válaszolt semmit,csak mellém guggolt,és szorosan megölelt.
-Mindennél jobban szeretlek.-suttogta a fülembe-De mosakodj meg,mert úgy nézel ki,mint egy ázott panda.-kijelentésére elnevettem magam-Látod,sokkal jobb,ha mosolyogsz,és boldog vagy.Tudod mit?Felzabáljuk az összes fagyit,amit a hűtőben találok oké?
-Ühümm..-bólogattam egy kis mosollyal az arcomon
-Fürödj le,vakard le magadról azt a sok kencét,addig én kibányászom a frigóból a fagyit.
-Oké.-motyogtam.A fiú kiszaladt,de az ajtóból még visszafordult,én pedig ismét szólásra nyitottam a számat-Köszönöm.
-Nincs mit.Na,haladj,mert megeszem egyedül.
-Igenis.-ugrottam fel,és a fürdőbe siettem.A tükörbe néztem,és mosolyogva vettem tudomásul,hogy komolyan olyan vagyok,mint egy panda.Gyorsan letusoltam,és a pizsimbe belebújva,lerohantam a nappaliba,ahol már önelégült vigyorral terpesztett drága Zayn barátom a kanapén.
-Már azt hittem belefulladtál a zuhanykabinba.
-Haha..nagyon vicces vagy.
-Sokkal szebb vagy vakolat nélkül.-simogatta a fejemet
-Köszönöm.-pirultam el-Mit nézünk?Ugye valami horrort?
-Twilight
-Ne őrjíts meg azzal a baromsággal,mert vagy kiváglak az ajtón vagy felvágom az ereimet..Twilight?
-Akkor mit akarsz megnézni?
-A kaszást,szerinted mit?
-Vagyis a texasi láncfűrészest?
-Azon csak röhögök.
-Sikoly?
-Baromság.
-X-Cross?
-Jöhet-adtam meg magam,és bevágódtam a kanapéra.A kezembe vettem az egyik bödönt és kézzel kezdtem kiszedni a jeges finomságot,amitől megáll az agyi működésem,és le sem lehet lőni vagy nyolc napig,de nem érdekes.A film felénél elaludtam,de egy fényes izére felriadtam.
-Olyan cuki vagy-nyávogott,és a képembe nyomta a telefonját,amin szerény személyemet véltem felfedezni,amint a félhomályban döglődik.
-Neee-hisztiztem
-Nem teszem fel Twitterre ha megteszel nekem egy szívességet.
-Ki vele.
-Csókolj meg.
-Akkor tedd fel a webre.
-Naaa,nem szeretsz?
-Mit szívtál?
-Levegőt.És a parfümödet.
-És mit ittál?
-Kólát meg narancslevet,és vizet és kólát és narancslevet.Ja az már volt.Szóval narancslevet meg vizet és kólát,ami összekeveredett a hasamban,és mindjárt....kijön.Pisilnem kell.
-És mi tart vissza?
-A hányinger.
-Gratulálok.Nem foglak istápolni,el se várd.
-Nem is kell,de ha megcsókolsz jobban leszek.
-Ki csókol meg kit?-jött be az ajtón Audrey,mögötte Niall és Amy(?) ölelkezve
-Ez miért van itt?
-Ja?Ma itt alszik.
-És minek?
-Mert kíváncsi.
-A szabály negyedik pontja kimondja,hogy...
-Te megtanultad azt a szart?Minek?
-Hogy tudjak érvelni ha valami baromságot csinálsz.Küldd el te,mert ha én teszem,akkor fájni fog neki.
-Nem félek tőled.-mért végig a barnaság,és tekintete megállapodott az arcomon
-Pedig jobban tennéd-vontam fel a szemöldökömet
-Verekedni akarsz?
-De harcias lettél.
-Na gyere ki...
-Megy a halál,de ha ott jársz,csukd be magad után az ajtót.
-Szóval így?
-Így.És még úgy is jó lesz,persze miután elmentél a bánatba.Szóval?Nem akarok sokáig várni,mert álmos vagyok.Ha szeretnél,akkor az ablakon is távozhatsz,de azon segítséggel,és nem innen,a nappaliból,hanem fentről,a szobánkból.Választhatsz.Két lábon,vagy megtapasztalhatod,hogy milyen szállni az érzéssel.-hadartam.
Kis hezitálás után Niall mellé lépett,és megcsókolta,amit döbbenten néztem végig.Már meg sem lepődök ezen.Miután végeztek-ami nem két perc volt-a lány még egy utolsó "dögölj meg" nézést küldött felém,majd Niall-nek intézett még egy pár szót.
-Akkor holnap cicám.Addig felhívsz?
-Fel.
-Elmennél végre?-csattantam fel.A lány kapcsolt,és hangosan becsapta maga mögött az ajtót.Szúrós szemekkel néztem a szőkére,de egy szót sem szóltam.Farkasszemet néztem vele.
-Megmagyarázom.
-Megint?Kössz,nem vagyok rá kíváncsi.Megyek aludni.Majd holnap,vagy azután,vagy azután vagy talán soha,megmagyarázhatod.Oké?Jo'cakát!-intettem,és felmentem a szobámba,ahol igaz nem a saját ágyamba,de bevetettem magam,és elaludtam.
Hát ennyi lett volna.Véleményeket kérek erről a Niall-Amy dologról.És persze tippeket,hogy mi lesz a folytatásban.2 komment és érkezik a következő!
Ejnye, már megint utálom Niallt. Ember legyen a talpán, ha ezek után lyukat beszél Mich hasába újra. Kíváncsian várom a következőt! :))
VálaszTörlésNiall egy baroom.komolyan miért jó ez neki?! Áhh mindegy,gyorsan hozd a következőt!! :))
VálaszTörlésnekem amugy szimpi amy csak a történetedben most nem :DD amuyg nagyon jo remélem nemsokàra hozod a következö rész.. :):):):)
VálaszTörlés