
-Miiiich!Úgy hiányoztál!-ugrott a nyakamba,szőke hajzuhataga az arcomat csikizte
-Hogy kerültél ide?Alex hol van?
-Harry elhozott.Vagyis mi jöttünk utána,mint a tacskók,de nem érdekelte.Meg amúgy is,imádjuk Louis-t.Nem lett volna szép dolog ha pont hozzá nem jövünk el.Nem?
-De.
-Amúgy Lex ott van,ha érdekel.-mutatott a hátam mögött jó 10 méterrel álló fiúra,aki éppen egy ápolónővel flörtölt.
Odamentem hozzájuk.Alex éppen a telefonszámát akarta odaadni a lánynak,amikor mellé álltam..
-Nem akar tőled semmit.Ne haragudj,de kicsit kiszámíthatatlan az öcsém.-vigyorogtam kelletlenül,és köszönés nélkül elrángattam onnan.
-Mit művelsz?Már majdnem felszedtem.-kiabált
-Maradj csöndben!Nem veszed észre,hogy csak átverne?Túlságosan is játszotta az agyát.Inkább menj el bulizni és ott szedj fel valakit,mintsem őt.Oké?
-Utállak.
-Én viszont szeretlek.Na nyomás.-csaptam a fenekére,és amint elment,én is visszamentem szenvedő alanyunkhoz,Louis-hoz.-Miért öltöztél fel?Hová készülsz?-néztem rá olyan értelmesen,amennyire lehetett.
-Haza.
-Haza?
-Haza
-De miért?
-Hazaengedték.Tudod...vannak összeköttetései-jött be Harry egy tálca sütivel a kezében,amiből azonnal loptam hármat
-Értem.Na megyek.Pihenj Louis,és ne képzeld magad szuperhősnek!
-Pedig én vagyok SUPERMAN!-visította.Hangjától beremeg az egész épület.
-Cssssssss...-hallottam,ahogy Harry csitítgatja kevés sikerrel.
A kórház előtt fogtam egy TAXI-t és hazamentem.
-Hol voltál?-rohamozott meg Niall és Audrey,amint beléptem az ajtón
-Ömm..Louis-nál.Tudjátok...
-Igen.Na sipirc fel.Öltözni,és elmegyünk.
-Hová?
-Szobára,szerinted?-kérdezte értelmesen Niall.Nem értettem ebből az egészből semmit sem.
-De most komolyan.Hová megyünk?
-El.De ha nem haladsz,akkor nélküled megyünk.-hadarta a szőke,és fellökdösött az emeletre.A szobába beérve elém tárult maga a megtestesített gyönyör.Csodálatos virágmintás ruhát kaptam,hozzá egy még szebb magassarkút,amiben tuti ki fogom törni a bokámat.Gyorsan magamra kaptam mindent,és egy kis táskába beledobáltam minden fontos dolgot.Telefon,rágó bla bla.
Lesiettem a lépcsőn,és nem várt reakciókat kaptam.
-Mit művelsz?Már majdnem felszedtem.-kiabált
-Maradj csöndben!Nem veszed észre,hogy csak átverne?Túlságosan is játszotta az agyát.Inkább menj el bulizni és ott szedj fel valakit,mintsem őt.Oké?
-Utállak.
-Én viszont szeretlek.Na nyomás.-csaptam a fenekére,és amint elment,én is visszamentem szenvedő alanyunkhoz,Louis-hoz.-Miért öltöztél fel?Hová készülsz?-néztem rá olyan értelmesen,amennyire lehetett.
-Haza.
-Haza?
-Haza
-De miért?
-Hazaengedték.Tudod...vannak összeköttetései-jött be Harry egy tálca sütivel a kezében,amiből azonnal loptam hármat
-Értem.Na megyek.Pihenj Louis,és ne képzeld magad szuperhősnek!
-Pedig én vagyok SUPERMAN!-visította.Hangjától beremeg az egész épület.
-Cssssssss...-hallottam,ahogy Harry csitítgatja kevés sikerrel.
A kórház előtt fogtam egy TAXI-t és hazamentem.
-Hol voltál?-rohamozott meg Niall és Audrey,amint beléptem az ajtón
-Ömm..Louis-nál.Tudjátok...
-Igen.Na sipirc fel.Öltözni,és elmegyünk.
-Hová?
-Szobára,szerinted?-kérdezte értelmesen Niall.Nem értettem ebből az egészből semmit sem.
-De most komolyan.Hová megyünk?
-El.De ha nem haladsz,akkor nélküled megyünk.-hadarta a szőke,és fellökdösött az emeletre.A szobába beérve elém tárult maga a megtestesített gyönyör.Csodálatos virágmintás ruhát kaptam,hozzá egy még szebb magassarkút,amiben tuti ki fogom törni a bokámat.Gyorsan magamra kaptam mindent,és egy kis táskába beledobáltam minden fontos dolgot.Telefon,rágó bla bla.
Lesiettem a lépcsőn,és nem várt reakciókat kaptam.
-Te még szebb vagy,mint amikor alszol.-csúszott ki Niall száján
-Ezt honnan tudod?Ó,hogy ti együtt...-makogott Audrey.Szemét köztem és Niall között járatta.
-Mehetünk?-kérdeztem
-Persze.Hölgyeim.A cél a városi galéria.
-Neeee...oda nem megyek be.-nyavalyogtam
-Énekelni mész te idióta!-vágott nyakon Audrey,amitől egyből jobb kedvem lett
-Ojjeeeee...
-És a szombati dalodat fogod előadni.-morogta Niall
-Ajjajj.Az még nem megy,de oké.
-Mi az,hogy nem megy?
-Csak szerda van,azt hiszem.
-Csütörtök az a szerda.
-Nem zavar,hogy kedd van?-kérdezte idegesen Niall,és belökött minket a galéria bejáratán.
A tömeg körénk gyűlt,mi pedig idegesen vigyorogtunk rájuk.
-Kezdjétek már!-suttogta Niall,mire megkaptuk a mikrofonunkat,és belekezdhettünk.Először Audrey kezdte,mert kinyávogtam,hogy kezdje ő.
A dal,amit elénekelt,fantasztikus volt.Amint végzett maga mellé rángatott és együtt énekeltük el az én dalomat.Ezek után egy órás kérdezz-feleleket tartottunk.
A dal,amit elénekelt,fantasztikus volt.Amint végzett maga mellé rángatott és együtt énekeltük el az én dalomat.Ezek után egy órás kérdezz-feleleket tartottunk.
-Komolyan együtt vagy Niall-el?-kérdezte egy tizenéves lány.Idegesen pillantottam Niall-ra,aki helyeslően bólogatott.
-Igen.
-Dögölj meg!-ordibálták sokan
-Nézzétek!Ha annyira szeretnétek Niall-t,akkor beletörődnétek abba,hogy kit választ.Nem?-kérdezte Audrey helyettem.Mindenki,aki ott volt,ordibált,és a kezüket emelték a magasba.Kiválasztott közülük kettőt,akik kérdezhetnek.
-Nekem semmi problémám nincs veled.Sőt,nagyon is kedvellek.Nem értem miért fikáznak,miközben tudják,hogy csekély annak az esélye,hogy valaha összejöjjenek az írrel.
-Köszönöm..őőő..mi is a neved?-kérdeztem elpirulva.
-Miranda.
-Szóval,Miranda.Ki volt a másik?-kérdeztem,és körülnéztem a tömegen.Egy idétlen sapkával rendelkező lány emelte fel a kezét.
-Nekem sincs veled különösebben problémám.Csatlakoznék Mir-hez.Nem tudom miért vannak így kiakadva.Ha szeretitek egymást,akkor el kell fogadni.Ahogy Louis barátnőjét,téged is el fognak fogadni,és szeretni fognak.Hidd el.
-Köszönöm.-mosolyogtam rá kedvesen.
A másfél órának vége lett,és sajnos fájó szívvel mentünk haza.Örültem,hogy szeretnek,sőt a szívem mélyén annak is,hogy akadnak utálóim.Tudom,ez így hülyén hangzik,de akik egyszer utálnak,azok fognak a jövőben szeretni.
A hét többi napját kemény próbákkal töltöttük.A sűrű munkatervbe beiktattunk egy két órás táncórát és egy másfél órás közös próbát,amit a jövőheti adásban fogunk majd előadni.
Szombaton ismét idegesen álltunk a színpadon.Az éneklést Audrey kezdte,utána jöttem én.Olyan deja vu érzésem volt,de nem paráztam.A deja vu érzések általában jót jelentenek.
-Kislányom!-kezdett prédikálni Niall-Remek voltál.Úgy csináltad,ahogy azt megbeszéltük.Nem tudom,hogy Cheryl-nek mi nem tetszett ezen,de a jövőheti akkor még jobb lesz.Jó voltál.
-Nem.Nekem csak a ruhája nem tetszik.Úgy öltöztették fel,mint egy örömlányt.Neked tetszik a ruhád Michelle?
-Persze.Bár elől egy kicsit rövid,de ennek ellenére tetszik.
-Furcsa ízlésed van.-morogta.Kinyírom ezt a nőt komolyan.
Zayn-re néztem,aki kikerekedett szemekkel stírölte a lábamat,és néha-néha megnyalta a száját.A kis perverz.A műsorvezető mellém állt,elhadarta a telefonszámokat,és a kódokat,azután lemehettem a színpadról.
-A nézők szavazatai alapján,aki a versenyt folytathatja,az nem más,mint...-idegesen álltunk a színpadon a párbaj után.Sajnos én párbajoztam és a FUNNY-Michelle Noel.A versenytől búcsúzik a FUNNY.
-A nézők szavazatai alapján,aki a versenyt folytathatja,az nem más,mint...-idegesen álltunk a színpadon a párbaj után.Sajnos én párbajoztam és a FUNNY-Michelle Noel.A versenytől búcsúzik a FUNNY.
Sírva léptem oda a fiúkhoz,és egyenként megöleltem őket,sok sikert kívánva nekik.Hiányozni fognak,mert ahogy a nevük is mutatja,igazán mókásak és viccesek.
A műsor után egy másik műsor vendégei voltunk,ahol ismét kérdések tömegeire kellett válaszolni.
-Michelle.Harmadjára párbajoztál.Milyen érzés volt?
-Rossz.Nem is az volt a rossz,hogy párbajoznom kellett,hanem az,hogy kiestek a fiúk.Nélkülük üres lesz a ház.
-Váltsunk témát.Igaz a hír,miszerint együtt vagy a mentoroddal?
-Höhö-vakargattam idegesen a tarkómat-Erről még nem szeretnék beszélni.Ne haragudj.
Hát ennyi lett volna.Tudom,rémes lett,de azért várom a kommenteket.Ha ma megkapom azt a bizonyos kettőt,akkor érkezik a következő!!
Nekem tetszett és várom a következőt :)
VálaszTörlés