2012. november 11., vasárnap

40

-Nem fog menni.Niall segíts!-hisztiztem a show előtt mentoromnak,aki idegességében már a negyedik szendvicset tömte magába
-Nyugi!Bízz magadban.Én teljes mértékben megbízok benned.Biztosan nagyszerű leszel,ne aggódj!-jött közelebb,és a szendvicsét a képembe nyomta.Nagyot haraptam az életmentő kajából,amit a szőke fiú mosolyogva figyelt végig
-De akkor is.Olyan...nem bízok magamban.
-Fejezd ezt be!Menni fog.
-De nagy a tét.Ha most bukok el,akkor..
-Michelle!Te következel!-jött oda egy idegen statiszta,akit eddig nem láttam még,de majd megszokom az újoncokat.
-A reklámnak vége?Akkor sietek.Szurkolok neked szívem!-nyomott egy puszit a homlokomra,majd elszaladt.Nagy levegőt vettem,és a színpad mögött lévő lépcsőhöz mentem.Amint meghallottam a nevemet,felmentem,és beálltam a helyemre.Igazából a bokám megfájdult a magassarkú miatt,ennek ellenére úgy pörögtem,mint a búgócsiga.Mikor végeztem a dallal,lihegve mentem a színpad elejére,ahol a mentorok szúrós szemmel néztek rám.Ijedten néztem a műsorvezetőre,akit vállat vont,és nem volt hajlandó mellém állni,hogy morzsásra törjem a kezét.
-Michelle-kezdte Cheryl-A dalod...remek választás volt,gratulálok Niall,és persze neked is Michelle.Hogy bírod ki a szőke mellett?Nehéz eset?
-Az.De remek mentor.Imádni való.-mosolyogtam rá
-Mich!Kedvesem.Imádtalak.És ez a ruha..remekül festesz benne-hízelgett Zayn.Furcsán néztem rá,mire kacsintott egyet,amitől elpirultam.Próbáltam az arcomat takarni valamivel,de nem tudtam mivel...sajnos.
-Kedvesem.Remekül csináltad!Jót választottam,vagy jót választottam?-egózott Niall-A jövőben is ilyet vágok majd tőled.Oké?
-Ühümm..-vigyorogtam,mint a vadalma.
A műsorvezető végre mellém ért és feltett még pár kérdést,majd gyorsan elhadarta a telefonszámokat és az sms számokat,és utamra engedett.A lihegőbe érve hatalmas ovációval fogadott a bent maradt egy fiú és a másik két lány.
-Michelleeee!Ajándékot hoztunk neked.-üvöltött Beverly és Audrey,és a kezembe nyomtak egy dobozt-Boldog születésnapot!
-Mi?Nincs is születésnapom.-csodálkoztam.A születésnapom még a verseny előtt,júniusban volt...akkor...na mindegy.
-De bizony van.A telefonodba az van írva,hogy...-kezdte el a magyarázkodást Audrey,de leintettem
-Ti kutattatok a telefonomban?Mégis miért?És hogyan?És..nem kellett volna megkérdezni?
-De..
-Nem,nincs de.Adjátok ide a telefonomat!Most!-nyújtottam a kezem-Gyerünk!
-Jó.-adta meg magát Audrey,és a kezembe nyomta a telefont.
A készüléket megszerezve leültem a kanapéra,és vártam a halálos ítéletemet.
-Aki a mai napon párbajozni fog az nem más,mint...Audrey Hempton és Beverly Woolsey.-amint kimondta a neveket,hatalmas kő esett le a szívemről,viszont az a kő hamar vissza is vándorolt oda,hisz mindkét lány a barátom,és egyiket sem szeretném ha kiesne.
-Gyere le!-suttogta Niall a fülembe,amikor a lányok odamentek a családjaikhoz beszélgetni.
Lesurrantam a színpadról,és a szőke után eredtem.Az udvaron meg is találtam,kicsit szomorúnak tűnt.
-Mi a baj?-mentem oda hozzá,és végigsimítottam az arcán.-Tudok segíteni valamiben?
-El fogom veszíteni valamelyik lányt...
-Mivel ez a műsor menetrendje,így valószínű...
-De nem érted?Közel állnak hozzám.Ti vagytok a családom.Ez olyan,mintha egy anyakutyát elhagyná az egyik kölyke,mert nem is tudom,vándorútra akar menni.
-Ez rossz példa volt.
-Érted ugye?
-Hogyne érteném,de emiatt ne legyél már búbánatos.Tudod,hogy nem fog elhagyni,meghalni...itt lesz addig,amíg a versenynek vége nem lesz.Most pedig menj vissza,és mosolyogj,hiszen a te lányaid fognak énekelni.És ne felejtsd el!Szeretnek téged,és hálásak neked.
-Te is az vagy?
-Nem.Én szerencsés vagyok,de ezt már megtárgyaltuk.Na sipirc!
-Te is jössz?
-Mindjárt.Ne aggódj-vigyorogtam rá biztatóan,mire ő mosolyogva visszament a mentortársai közé,én pedig lassan elszívtam egy "életmentő" cigarettát.Ez most halál komolyan jól esett,de le fogok szokni,mert azt olvastam,hogy a gyerekeim is erős láncdohányosok lehetnek,ha az anyjuk is az.
-És aki a mai napon a legkevesebb szavazatot kapta az nem más,mint...Beverly Woolsey.
Amint meghallottam a nevét a backstage-ben  sírva ereszkedtem térdre.Ian próbált felsegíteni,de ellöktem,hogy még csak véletlenül se nyúljon hozzám.
-Ne itt.-suttogta valaki a fülembe.Felállított,és a kezemnél rángatva kicibált az utcára.Mindeközben végig a járdát bámultam,már amennyire az sikerült a sírás közben. 
Egy padra ültetett,amire előtte ráterítette a pulcsiját.
-Miért vagy kedves velem?Hiszen...utálsz.Vagy nem?-néztem a fiúra,aki hátat fordítva állt az útpadkán
-Nem utállak.Csak...furcsát érzek veled kapcsolatban.Egyszer azt mondod,hogy szeretsz,egyszer azt,hogy nem.Most eldöntenéd,hogy mit szeretsz?-fordult hátra,és könnyes szemeivel meredt rám.
-Niall-t szeretem.És ezen nem változtatok.Igaz sokszor megbántott,de ennek ellenére én szeretem őt.Persze téged is szeretlek,de azt hiszem,hogy jobb neked Perrie-vel,mint velem.Hiszen Perrie gyönyörű,tehetséges és inteligens és pont hozzád illik.Harry-ről megvan a véleményem,és azt hiszem azóta tökéletesen boldog Brooks-al.
-Értelek.Akkor további szép estét.Ja,és örülök,hogy nem te estél ki!-fordult hátra,majd intett egyet,és elment.Nem értettem mi lelte,de most ez nem is igazán zavart.
Az éjszakát egy lebujban töltöttem,és csutak részegre ittam magam.Nem is zavartattam magam,annyit ittam,hogy az már nem hétköznapi. 
MÁSNAP*
-Kislány.Élsz még?-kérdezte nagyon halkan egy ismerős hang.Válaszom egy halk morgás volt.Az ágy kényelmes volt,igazából azt se tudtam hogy kerültem ágyba,hiszen utolsó emlékeim szerint    egy árokban vészeltem át a hideg éjszakát.Vagy nem?-Kelj fel,mert ma megyünk haza...-simogatta az arcomat,amitől egyből kipattantak a szemeim.
-Hogy érted azt,hogy haza?
-Nem mondtam még?Hazamegyünk.Tudod,Írország,Mullingar...
-Jaaa,értem.És mit vegyek fel?Egyáltalán hogy nézek ki?De a legfontosabb,hol a fenében vagyunk?
-Ez egy szálloda,és én hoztalak ide.Remekül nézel ki,még másnaposan is csodálatos vagy,és gondolom ruhát szeretnél felvenni.Ott találsz magadnak pár ruhát,remélem tetszenek.
-Te komolyan elmentél vásárolni?
-Muszáj volt,hiszen csak nem mehetsz ííígy.Hogy néz ki ez a ruha?
-Igaz.Köszönöm.Ja és azt is,hogy elhoztál ide.-egy puszit adtam az arcára,és a fürdőbe siettem.Magamra kaptam pár meleg göncöt.A tükörbe néztem,amiből rémes tükörképem mosolygott vissza rám.Megmostam a fogam,és egy hétköznapi sminket tettem az arcomra,ami egy kis alapozóból,pirosítóból,tusból és szempillaspirálból állt.Amint végeztem,kimentem a konyhába,ahol Niall kezében megállt a kés,amikor meglátott.-Ennyire szörnyű?
-Ennyire csinos.És gyönyörű.És fantasztikus.És az enyém. 
-Mit eszünk?-tereltem a témát
-Semmit.Csak egy kis borravalót csempésztem ebbe-lebegtette előttem a borítékot,ami igen csak vastag volt
-Niall!-azzal a tekintettel néztem rá,amitől kirázza a hideg
-Jó..kiveszek belőle egy keveset.
-Sokat inkább.Nem kell itt milliárdokat itt hagyni.
-De kussolnak,hogy itt vagyunk.
-Az nem lényeg.Akkor sem kell.Minek?
Kérdésemre nem kaptam választ.Amikor végzett mosolyogva tette a borítékot a konyhapultra.
-Mehetünk?
-Aha.-vigyorogtam,és megfogtam a kezét-Izéé...az a helyzet,hogy ritka ideges vagyok.Mi van,ha nem jövök be nekik vagy ha...
-Ne parázz már,mert nyakon csaplak.
-Ne már.Ne szadizz!-vigyorogtam rá,amikor kiléptünk a szálloda ajtaján.Most kifejezetten jól éreztem magam.Nincsenek paparazzik,se rajongók.Átlagosak voltunk.
Azt a kis utat,amit a repüléssel töltöttünk,kamerázással töltöttük,és idegesítő dalokat énekelgettünk.
-Hát itt is vagyunk.-nézett ki a taxi ablakán Niall,amikor meglátta a házukat.-Köszönjük.-fizette ki az utat a szőke srác,és kiszállt a járműből.
-Köszönjük.-köszöntem meg én is,és követtem a fiú példáját.Remegő kézzel fogtam meg a szöszi kezét,amit ő biztatóan szorított meg
-Ne félj már ennyire,nem esznek embert!
-Akkor is félek.Majd ha meglátnak,és nekem rontanak,akkor majd mögéd bújhatok?
-Van egy váza a nappaliban,az mögé pont beférsz.Jöttüüünk!-ordította el magát Niall,amikor beértünk a nappaliba.
-Niall?Niall!-rontott ki a konyhából egy szőke hajú  kedves ábrázatú nő.-Kisfiam!Miért nem mondtad,hogy jössz?Vagyis..jöttök?Ki ez a szép kislány?-simított végig az arcomon
-Anya.Ő Mich,a barátnőm.-hivatalosan is Niall Horan barátnője vagyok.Most egy hétre elutaznék Tájföldre vele.
-Szóval Mich?Az eredeti neved?-fordult felém,így elkezdődhetett a faggatózás
-Michelle Adena Missy Noel vagyok,de bárhogy szólíthat.Hallgatok mindenre.-mosolyogtam rá kedvesen,amit viszonzott egy amolyan ezer wattos vigyorral
-Kedvesem,az én nevem Maura,de bárhogy szólíthatsz.
-Niall?Öcsikém,hát te hogy kerülsz ide?Nem úgy volt,hogy az X...-rohant oda hozzá egy 20-as éveiben járó fiú.Biztosan a testvére lehet.-És ő ki?-fordult felém.Oké,kezdek zavarba jönni...
-Michelle vagyok,nagyon örülök-nyújtottam felé a kezem,amit rendesen megszorongatott
-A barátnőd haver?
-Igen.Ő a barátnőm,és vedd le a szemed róla!-parancsolt Niall a bátyára
-Az én nevem Greg,örülök.Most viszont megyek,apa már vár,biztosan.Még találkozunk öcsi,és Michelle.Nagyon örültem.
-Én is!
-Sziasztok!-rohant ki a bejárati ajtón.
-Mit evett,hogy így pörög?-kérdeztem halkan.Nem is vártam,hogy meghallják,ez egy amolyan megjegyzés féle lett volna,de kaptam választ
-Semmit.Csirkét evett,de attól nem hiszem,hogy így pörögne.Kértek enni?
-Aaaaa...kilyukadok.-simogatta a hasát Niall,én pedig megnyaltam a számat
-Te is olyan zabagép vagy,mint Niall?
-Olyasmi.-suttogtam
-Héé..ne suttogj már.Nem ettem még embert!
-Rendben.
-Anyaaa...Mich szeretne mondani valamit.Ugye?
-Mi?Mit akarok mondani?-értetlenkedtem
-Hát tudod...azt.
-Ja persze,hogyne..az a helyzet,hogy...-kezdtem el,de valaki félbeszakított
-Hát te ki vagy?
-Apa?Jé,ez apa.-csodálkozott Niall.Izéé,a bátya nem épp az apjához sietett?-Apa ő Michelle.Michelle,ő az apám,a vér szerinti apám,Bobby.
-Nagyon örülök.-mosolyogtam rá
-Ismerős vagy nekem nagyon.
-Ő a mentoráltam.Az én lányom.Az én versenyzőm.
-Áá,a lány,akiről olyan sokat meséltél.
-Igen,ő az.
Hát nem hittem volna,hogy a napom még lehet ennél is jobb.Ami este történt az még jobb volt.Egy egyszemélyes ágyon osztoztunk ketten,és bevallom élveztem.És most nem kell rosszra gondolni.

Hát ennyi lett volna ez a rész.Hogy tetszett?Szörnyű vagy tűrhető lett?Szerintem szörnyű.Mindenesetre várom a kommenteket,szám szerint kettőt.

2 megjegyzés:

  1. Nagyon jó lett. Végre tisztázódott a Zayn helyzet, sőt a Harry helyzet is. Imádom, hogy nem szájbarágósan írsz, mindig el kell gondolkoznom, hogy kivel is beszél vagy mi történik. :)) Várom a következőt, kíváncsi vagyok a folytatásra! :)

    VálaszTörlés
  2. Nagyon tetszett,és bocsi,hogy megint ilyen későn írok.:(( Erre nem tudok mit mondani,mint azt,hogy várom a folytatást!:DD Gyorsan hozd a következuőőt!!:))

    VálaszTörlés