2012. november 2., péntek

34

Másnap elég korán keltem fel.Még öt óra sem volt,de már a konyhában iszogattam a reggeli frissítő kávémat,miközben egy cetlire körmöltem Harry-nek egy nagyon rövid üzenetet:
"Szépséges reggelt!
Istenien éreztem magam és köszönöm,hogy elszállásoltál,és elviseltél.Sajnálom,hogy nem veled ébredtem,de tudod,hogy Niall milyen pipa,ha nem vagyok ott kezdéskor.Majd csörgök.Csókollak!"
Miután végeztem a rövid üzenettel a hűtőhöz mentem,és egy mágnessel rögzítettem a sárga papírlapot,majd a bögrémet a mosogatóba tettem,és elpakoltam magam után a szemetet.
Fél hatkor végül sikerült elmennem Harry-től.Az utca kihalt volt,nem is csodáltam,hiszen még elég korán volt,és a környéken egy üzlet sincs,ahol normális emberek dolgoznának.
Otthonomhoz visszaérve egy csapat rajongóval találkoztam,akik kegyetlen módon támadtak le,és kértek autogramot vagy egy közös képet.Egyikőjüktől frászt kaptam.Tőle egy hatalmas plüssmacit kaptam,amin egy elég extrém fehérnemű virított.Mosolyogva fogadtam el,és siettem be a házba,ahol az emberek lassan kezdtek éledezni.A próbaterembe siettem,ahol a lányok közül csak Audrey volt ott.Unottan köszöntem neki,majd lepakoltam a cuccomat,és előszedtem a sarokban álló hűtőből egy flakon vizet.
-Merre jártál az éjszaka?-kérdezte tőlem,miközben a haját igazgatta
-Harry-nél.De ugye Niall nem volt pipa amiatt,hogy elhúztam?Kérlek mondd,hogy nem.
-Ami azt illeti,meglepődött.
-Komolyan?
-Ja.Végül is megértette,hogy miért mentél el.Zayn elmondta,hogy mit csinált,ő pedig helyesen képen törölte,szóval most megy az "örihari"-rajzolta a levegőbe a macskakörmöket,és furcsa hangon folytatta-Amúgy mit csináltatok Harry-vel?Hmm?-vonogatta a szemöldökét,várván,hogy elmondjam,mit nem csináltunk.
-Ettünk.De halál komolyan.Még képeket is csináltunk.Kíváncsi vagyok mikor teszi fel Twitterre.-amint kimondtam a Twitter szót a telefonom pittyegni kezdett,jelezvén,hogy Twitter értesítőm jött.-Na,mit mondtam?Nézd.-nyomtam az orra alá a telefont,aminek a kijelzőjén már ott virított a tegnap estére emlékeztető kép.
-Édes.Csináljunk Beverly-nek ébresztőt?
-Fakanál és fazék?
-Porszívó és gitár.
-Nyomás.-mosolyogtam gonoszul,és kiszaladtunk a konyhába,ahol Audrey a fakanalat és a fazekat kereste,míg én a porszívó hűlt helyét kémleltem-Nincs meg a porszívó.
-Ó tényleg.Tegnap kitakarítottuk a fiúk szobáját,és ott maradhatott.De a gitárod még él.
-Még jó,mert el van átkozva.-ijesztgettem,miközben a lépcsőn másztunk fel.A szobába beérve a gitáromhoz siettem,és mikor ráleltem megölelgettem.-Nem foglak elhagyni soha soha soha soha!-suttogtam,és a nyakát kezdtem simogatni,majd egy apró puszit adtam a húrjaira.
-Befejeznéd a közösülést azzal a szarral,és idejönnél?-kérdezte suttogva Audrey,én pedig riadtan álltam fel a földről,és odasiettem Beverly ágyához.A feje fölé hajoltam,és halkan kezdtem pengetni az egyik gyerekkori ébresztő dalomat,amit még én írtam úgy tíz évesen.
"Ébresztő kislány!A herceg nem vár!
Hasadra süt a nap!Keljél fel,mert kirugdoslak!"
-suttogtam,de nem ébredt fel.Még csak meg sem mozdult.-Szóval hangosabban akarod?Audrey?Mehet?
-Ja.
"Ébresztő kislány!A herceg nem vár!
Hasadra süt a nap!Keljél fel,mert kirugdoslak!"
-ordibáltam,miközben a barna hajú lány a fakanállal kezdte püfölni a lábast.
-Felkeltem!-nyöszörgött
-Nem úgy tűnik.
-Mi folyik itt lányok?Mi ez az ordibálás?-jött be a szobába Niall,és értetlenül nézett minket,amint Beverly lábát rángatjuk
-Segítesz?
-Öt percetek van.Ja bocs,már csak négy-pillantott az órájára
-Hajrá Bev!-ordibáltam,mire a lány kipattant az ágyból,és bevetette magát a fürdőbe.Három perc múlva frissen,üdén jött ki.
-Mehetünk?
-Nyomás!-üvöltött Audrey.Egyszerre léptünk ki azon a keskeny ajtón,és nevetve mentünk a próbaterem felé,ahol Niall már lázasan énekelgetett valamit.
-Sziasztok!Ideje volt már felkelni Beverly.-dorgálta meg a szöszi szegényt-Lányok.Mi ez a nagy kupleráj?Így hogy fogunk próbálni?Ahh..nem érdekes.Itt vannak a dalaitok.Válasszatok.Rihanna-We found love,Primadonna,Antonia-Jameia.Na,melyiket szeretnétek?
-Antonia-vágtam rá azonnal.
-Oké,akkor mehetsz gyakorolni!-morogta Niall.Nem értettem mire ez a nagy bunkóság,de oké,ő tudja.
Visszamentem a szobába,és ott kezdtem keresgetni a YouTube-on a dallamát.
"If you can bring me down
Then you can bring me up
Don’t make me feel alone
Let’s party on and on
If you can bring me down..."-próbálgattam a szövegét.Bevallom elég nehéz,pedig a videóban milyen könnyedén énekli a lány?!
Elmélkedésemet egy göndör fürtöcskékkel telerakott fiú zavarta meg.
-Gyönyörű vagy.-nyomott a kezembe egy szál rózsát
-Nem is.
-Pedig de.Mit énekelsz?
-Jameia
-Kitől?
-Antonia
-Nem ismerem.Énekelj egy sort.
-Még annyit se tudok.
-Segítek.Hogy kezdődik?
-Was so fun…. Jameia, Jameia....És ez négyszer.
-Akkor kezdjük...Was so fun...Jameia,Jameia...-énekelte a maga csábos hangján
-Harry.Harry!-állítottam le a fiút-Így nem megy.
-Miért?
-Nem tudok koncentrálni,ha így nézel és még énekelsz is.Csak...csak maradj csöndben,és ha valamit elrontok,akkor üvölts,sikíts vagy verj agyon.Oké?
-Ha neked így jó,akkor oké.Mehet?
-Igen...-mosolyogtam rá,és belekezdtem.A szövegét hamar megtanultam,de a kottája már más tészta volt.
-Tüttürűűű..Jameia,Jameia...-énekelgette miközben a gitárommal szórakozott
-Was so fun...Jameia,Jameia...-helyesbítettem-Köszönöm,hogy itt vagy.-néztem fel rá,majd vissza a kottafüzetemre-Ajjj...miért ilyen nehéz ezt megtanulni?
-Ha játszok neked valamit az segíteni fog?
-Az attól függ,hogy mi.Mert ha ennek a dallama,akkor hálás lennék érte.Ha nem,akkor csak kiröhöglek.
-Kössz.Mehet?-kérdezte,mire halványan elmosolyodtam,és bólintottam egyet-Óóó,drága Michelleeeeee-énekelte hamisan az általa kreált dal szövegét-Úúúúúúgy szeretleeeeek.Mikor...mikor megláttalak.....-itt egy pillanatra befejezte,és elgondolkozott mit énekeljen-akkor még utáltalaaaaakk...de utááánaaaa...
-Harry!Harry!Fejezd be!Kérlek,ne kínozz ezzel a hanggal!-vettem ki a kezéből a gitárt,amit már megkínzott egy kicsit.-Köszönöm a kedves dalt,nagyon édes voltál,de most folytassuk.-meredtem ismét a füzetemre,és szépen lassan lefogtam a hangokat.Kicsit akadozva bár,de sikerült eljátszanom,majd a szöveget is hozzá vettem,és lassan,de biztosan kezdett összeállni a dal.Azt hiszem Antonia most nem lenne rám büszke.Ilyen kornyikálást még életemben nem produkáltam.
SZOMBATON*
-Menni fog,ne aggódj!-bíztatott Harry a színfalak mögött.Az a helyzet,hogy most dől el minden.Ha megint nekem kell párbajoznom....el fogok bukni,mert nem tanultam semmilyen párbajdalt.Ezzel voltam elfoglalva,és nem volt időm tanulni másikat is.
Mikor meghallottam,hogy én vagyok az első,kétségbeesetten mentem az öltözőben álló asztalhoz,és kezdtem el kutatni a gyógyszereim után,amiket miután megtaláltam,bevettem,és elmúlt a kínzó fejfájás,és az idegesség ki kiszállt belőlem.
A színpadon igyekeztem a legjobbat teljesíteni.Miután végeztem,és végighallgattam a műsorvezető karattyolását,és Cheryl papolását,hogy milyen tehetségtelen vagyok,ami a gitározást illeti,lementem a lihegőbe,és bekapcsolódtam a rajongókkal folytatott beszélgetésbe.
"-Mich!Mich!Isteni voltál.Mondd,mikor jössz haza,Doncasterbe?"-kérdezte egy kedves  doncasteri lány.Kicsit meglepődtem,hogy ilyet kérdeznek,de hamar válaszoltam.
-Ha minden igaz,akkor a jövőhéten hazamehetünk három napra.Remélem akkor tudunk majd találkozni!-mondtam,majd intettem egyet,és kiszaladtam az udvarra.
Nem várt személyekkel találkoztam.Meglepődtem,hogy pont itt látom őket,és pont ma,mert eddig még egy élő adásban sem voltak itt,de most...Van bőr a képükön eljönni,és mosolyogni?
-Michelle!Várj!-szóltak utánam,de mintha nem is vettem volna észre őket,visszamentem a többiekhez.
-Ezt nem hiszem el-vágtam be magam mögött az öltöző ajtaját,ahol Bev,Audrey,Niall és Harry ücsörögtek
-Mi az?-kérdezték szinte egyszerre
-Még van bőr a képükön eljönni,és vigyorogni?Aaaaaaaa...valaki kössön fel!Lécci!-kérleltem
-Srácok,eredményhirdetés!-jött be egy statiszta,mi pedig egyszerre indultunk ki az ajtón.Milyen deja vu érzésem van.
A színpadon Niall és Audrey kezét fogtam,és idegesen vártam,hogy kimondják,párbajoznom kell-e vagy sem.
-És aki a mai estén párbajozni fog,az nem más,mint....a GOT2GOT és Michelle.-mikor meghallottam a nevem,Niall nyakába borultam,és keservesen bőgni kezdtem.
-Ne itt.-rángatott maga után a fiú,és bevonszolt az öltözőbe
-Megint én?Miért?Mondjuk elég slampos voltam ma,de akkor is..én mindent megtettem.-nyavalyogtam,de tudtam,hogy ezzel csak rontok a helyzetemen
-Nyugi.Betanultad a dalt,add elő megint,de most normál tempóban.Oké?Menni fog?-nézett mélyen a szemembe.Kék íriszétől megnyugodtam valamelyest,de az idegesség tűje azért még az idegeimben volt.
-Igen.Menni fog.Azt hiszem.
-Rendben,akkor hajrá kislány!-csapott a fenekemre,majd utamra engedett.A dalt mindenféle érzelem nélkül adtam elő.A színpadon úgy mászkáltam,mint egy zombi.Még az sem segített,hogy Ők ott voltak,ráadásul fülembe jutott a hír,hogy mások is itt vannak.Mind például a srácok menedzsere.Frászt kapok ettől a sok hírességtől,akik ma eljöttek.
Az eredményhirdetésre negyed órát kellett várni,ami számomra kész idegőrlő negyed óra volt.Niall végig a kezemet szorongatta,és már csak a jó Isten tud rajtam segíteni.
-Srácok.Mind egytől egyig fantasztikusak voltatok,de sajnos egyikőtöknek a verseny ma véget ér.Nem is húznám a szót,kimondom,hogy akit a következő adásban nem látunk az nem más,mint....-hadarta Simon.Nem bírtam tovább,elszakadt a cérna.Ismét Niall nyakába borultam,és ismét sírtam.-a GOT2GOT.Sajnálom srácok.Nektek kell ma hazamennetek!Köszönjük!-ült le,de hamar fel is állt a székéből,és megszólított.-Michelle!Kérlek gyere ide!-intett.Megdöbbentem,hiszen nem is beszéltem vele eddig olyan sokat.Vajon mit akarhat?Csak ne...ugye nem tudja,hogy hol voltam hétköznap?Kérlek Istenem,add,hogy ne azért csesszen le!

Hát ennyi lett volna ez a rész.Szerintetek is olyan pocsék lett?Igyekeztem pedig jobbat írni,de csak ennyi jött össze.Szerintetek mit akarhat Simon?Megtudta volna,hogy Michelle Harry-vel volt szerda éjjel?Vagy valami egészen más?Várom a tippeket,és persze 2 komment után érkezik a következő rész!

2 megjegyzés: