2012. október 6., szombat

12

2 hét telt el azóta,hogy a TV-ben szerepeltünk.Azóta Harry is megváltozott.És ami durvább,hogy jó irányba.Ez lehetséges?
  Az ágyon ültem,és a joghurtomat ettem,miközben azon gondolkoztam,hogy merre vannak a srácok.Akaratom ellenére folytattam a mélázást,de valaki megakadályozta,hogy tovább hódoljak kedvenc unaloműző hobbimnak.Az ajtó előtt egy kedves szőke arcot láttam,vagyis csak a felét,mert háttal nekem állt egy lány,aki biztosan csak meg akarja menteni a fulladástól a barátomat.A lány jobb lábával berúgta az ajtót,és másodpercenként került le róluk egy-egy ruhadarab.
-Khmm...nem is zavarok tovább.Folytassátok!-morogtam könnyes szemekkel,majd kifutottam a srácokhoz,akiket könnyen megtaláltam,mert ott táboroztak a padokon.Mikor odaértem,szorosan megöleltem Zayn-t,aki viszonozta az ölelésemet,Louis pedig a hátamat kezdte simogatni,nyugtatás céljából,de belőlem a sírás egy amolyan üvöltő hisztibe ment át.Hüppögtem és úgy hisztiztem,akár egy óvodás.
-Mi a baj Mich?-kérdezte Liam,és mélyen a szemembe nézett.A gondolataimban olvashatott,mert ideges arccal,elfordult,és elindult a faház felé.Utána szóltam,de nem hatotta meg.
-Ne tedd!Liam!Csak...-kiabáltam utána,de ment tovább.Végül mind a négyen utána szaladtunk,de akkorra már meg volt a baj.A fiú olyan erősen verte a szőkeséget,hogy az már nekem fájt.Utolsó erejével Niall ellökte magától,majd szánakozva nézett rám,és miután eldörmögött egy rohadj meg!-et,engem fellökve kiment a házból.Zayn akart utána menni,de megfogtam a kezét,és azt mondtam,hogy inkább én megyek.
A szőkeségre a dombon találtam rá.Arcát kezeibe temette és úgy zokogott.Mindez miattam történt.Ha nem vagyok ott,akkor talán most nem lenne ez.Ilyenkor mi a teendő?Nem mehetek oda csak úgy,hogy jajj ne csináld már ezt,nem haragszom.De igen is haragszom.Nem rá,hanem magamra.
Egye fene,visszamegyek a többiekhez.Liam-et pedig a szőkéhez zavarom,hogy kérjen bocsánatot!Igen ez lesz.
-Mit műveltek?-szaladtam oda a fiúkhoz,akik éppen akkor akarták meggyilkolni szerencsétlen lányt.
-Az ő hibája.-mutatott Hazza a fiatal lányra,aki lehetett úgy 14 éves.
-Dehogy az övé.-morogtam-Az én hibám.Ha nem lettem volna itt,akkor talán ez az egész nem történt volna meg.Nem tudtam volna meg,hogy az akit szeretek,ennyire nem bízik meg bennem.Sajnálom azt a percet,amikor megismertem Őt,és megszerettem.És most,ahogyan azt kell,angolosan távozok.-mondtam,majd fogtam a bőröndömet,amibe még reggel bepakoltam,és elmentem.Rose nénikémtől elköszöntem és kisétáltam a tábor kapuján.
OTTHON*
-Most komolyan,ezért jöttél haza?-kérdezte értetlenül a húgom
-Á,nem.Csak úgy gondoltam,hogy jobb itt,mint ott.De ez komoly.
-Nem hiszem el.Mit fognak anyuék ehhez szólni?
-Mit érdekel az engem?A lényeg,hogy itthon vagyok.De váltsunk témát.Mi lett a lábaddal?
-Elestem.
-Na szép.Nem vagyok itthon és te máris eltaknyolsz?Vigyázhatnál.
-Nem,mert Rox fellökött,és leestem a lépcsőről.
-Rox?
-Ja,a kutyád.Tegnap küldték.Vagyis hozták.Nagy sztár lettél,amióta a tv-ben szerepeltél,mint Niall Horan barátnője.
-Jó,tereljük a témát.Konyhamalac?
-Benne vagyok.-vigyorgott,majd a konyhába rángatott,és leültetett az egyik székre-Ma én csinálom a kedvencedet.
-Jó,de csináljunk róla videót.Hátha te is sztár leszel.-előbányásztam a telefonomat a zsebemből,és felvettem,ahogy a húgom készíti a fagyiból,juharszirupból és mazsolából álló finomságot,amit megszórt rengeteg csokis drazséval és málnával.Imádom.Még nyolc éves korunkban találtuk ki,és abból dobtuk össze,ami volt a frigóban.
-Tessék.Jó érvágyat hozzá!-tolta elém a tálat,ami inkább volt dézsa,mint normál méretű tál.
-Köszönöm.Na,fent is van a neten.Várjad a kommenteket!-dobtam oda neki a telefonomat.Nekiláttam a fagyi bombának,de úgy 3 kanál után meghaltam.-Tele vagyok.
-Ne csináld már!Enned kell.Megint azt akarod,hogy oda visszakerülj?
-Dehogy akarom.
-Akkor zabálj.
-De nem megy.
-Akkor ide Niall kell.
-Dehogy kell.
-Akkor egyed.
-Nem.
-Felhívom.
-Dehogy hívod.
-Már hívom is.-mondta,majd kikereste a névjegyzékből a fiú számát,és megnyomta a zöld gombot.Kihangosította,és mikor a fiú beleszólalt,én ledermedtem,Brooks ordibálni kezdett vele
-Eszednél vagy te idióta?Ő szeret téged,te meg a háta mögött csalod?Szégyellhetnéd magad,te nyomorék.
-Brooks.Állj le!Nem az ő hibája,és ne szidd,mert nem szabad.-vettem ki a kezéből a készüléket,és végre én is hozzászóltam Niall-hez.-Nem haragszom,de ne várd el azt,hogy visszamegyek oda.Éld csak tovább az életedet,mint nagy szupersztár,de engem felejts el!Értve vagyok?
"-Igen"-sóhajtott,majd meg sem várta,hogy tovább beszéljek,kinyomta.
"-Érthető,hogy kinyomja.Hisz én akartam,hogy felejtsen el."-gondoltam magamban.Mekkora egy idióta vagyok.
-Ha szereted,akkor miért mondtad,hogy felejtsen el?-kérdezte értetlen tekintettel Brooks
-Te ezt nem értheted.Még sohasem szerettem egy embert sem úgy,mint őt.
-Akkor minek hisztizel itt?Mondd meg neki.
-Ja,pont most mondtam,hogy felejtsen el.Emlékszel?És amúgy sem bocsájtana meg.Ezt elcsesztük mindketten.-húztam el a szám.Ebben a pillanatban kaptam szívrohamot.A lány hirtelen visítani kezdett,de nem értettem miért.
-Louis sms-t küldött,hogy hazajön.Ííííííí...-az elmúlt napokban a lány elméletileg sokat beszélgetett a sráccal telefonon.Ilyen az igaz szerelem.Még akkor is próbálnak társalogni,ha távol vannak.Niall még csak egy sms-re sem méltat.
-Mikor?-próbáltam jó kedvre derülni,de ennek se híre se hamva nem volt a házam táján
-Maaaaa.-sikított a fülembe,és a telefont a magasba emelve végigszaladt a lakáson.Mint egy idióta.
-Pontosan?
-Úgy most érhet ide,mert kb 4 órája írta.-röhögött
-Ó,értem.
-Te tudod hol lakik ugye?
-Ja,négy utcával arrébb.
-Elmegyünk?Lécci lécciiii-rángatta a karomat,és a kiskutya szemeit is bevetette,ami cseppet sem hatott meg,de ha ez kell a szerelemhez,akkor üsse kő,elkísérem.
-Jó,legyen.De nem maradok gyertyatartónak.
-Hülye vagy?Nem is akarnám.
-Na kössz.Öltözz,és akkor mehetünk oké?
-Okééé..-ujjongott,és beszaladt a szobájába.Ha már egyszer Louis-hoz megyünk,akkor én is felöltözök,mert a sárga pulcsim és a cicanadrágom nem éppen a legmegfelelőbb egy vendégségbe.
Bementem a szobámba,és az első ruhát,ami a kezem ügyébe került,felvettem,ami jelen esetben egy norvég mintás kötött pulcsi volt,és egy fekete farmer.Hajamat egyszerűen felkötöttem a fejem tetejére.Lábamra pedig a fekete csizmámat húztam.A húgom konkrétan úgy nézett ki,mint akin most ment át egy vonat.Koszos volt,és csapzott.Mit művelt ez magával?
-Veled mi lett?
-Elestem.
-És ezért lettél csupa piszok?
-Lényegtelen.Mit vegyek fel?
-Gyere!-megfogtam a karját,és bevonszoltam a fürdőbe.Utasításomra letusolt,és immáron tisztán vett fel egy spongebobos hosszú ujjút,és egy vajszínű nadrágot.Haját felközötte,lábára pedig fekete magassarkút húzott.A tükör előtt egymás mellé álltunk.
-Mint két tojás.-morgott
-Soha.
-Most miért?
-Mert nem hasonlítunk.Nézz csak rám.Én olyan vagyok,mint egy létra,te meg olyan,mint egy soprttacskó.
-Sporttacskó?Az milyen?
-Kicsi,töpörödött és olyan,mint egy táska.
-Kössz.Idióta.
-Tudod,hogy szeretlek.
-Ja,de ilyenkor vérig vagyok sértve.Ha megölelsz,akkor beérem ezt egy szimpla bóknak.
-Jajj gyere ide,te nyomi!-megszorongattam,majd miután késznek nyilvánítottuk magunkat,elindultunk Louis-hoz.
A négy utca megtétele után,becsöngettünk,és miután a fiú visítások közepette betessékelt minket,a nappaliba vezetett.A nap megkoronázása érdekében,nem egyedül volt otthon,hanem a maradék 4 srác társaságát élvezte.
-Brooks.Ne maradj sokáig.Örültem Louis,de nekem most mennem kell.-mondtam,majd a srácokra néztem,és kiszaladtam.A sarkon egy kéz ragadta meg a csuklómat.-Eressz!-sziszegtem a fogaim között.A fiú nem eresztett el.Maga elé fordított,és lágyan megcsókolt.
-Sajnálom.Ha visszacsinálhatnám,másképp tenném.
-Nem érdekelsz Niall.Megtetted,és már nem csinálhatod vissza.És én sem.

12. rész.Na milyen volt?Szerintetek Michelle megbocsájt Niall-nek,vagy inkább keres magának Valakit(mondjuk Harry-t)?Várom a kommenteket!

1 megjegyzés:

  1. Hűha. Niall gyorsan átváltott cukiból bunkóba. Várom a folytatást! :)

    VálaszTörlés